Cz. Nagy Eszter és Cz. Nagy Zsófia képes élménybeszámolója
1. nap (Június 30.): A késő délutáni órákban megkezdtük hosszú, buszos utunkat Brüsszel felé, két másik csoporttal együtt. Az első éjszakát a buszon töltöttük, de a tapasztalt rutinos sofőrök elmondták a fő tudnivalókat az igencsak jól felszerelt járművel kapcsolatban. Négy, négy és félóránként megálltunk néhány benzinkútnál és kaptunk egy fél – háromnegyed óra pihenőt, ahol ehettünk, ihattunk, vagy kinyújtóztathattuk magunkat és előkészülhettünk az esti alváshoz. Az első éjszaka helyenként kényelmetlenül, de egész normálisan eltelt.
2. nap (Július 1.): Reggel kicsit álmosan letántorogtunk a buszról, hogy a benzinkúton kicsit rendbe rakjuk magunkat az egész napos brüsszeli városnézéshez. Itt találkoztunk a levásárolható, igencsak érdekes WC-belépőjegyekkel.
{datsopic id=2992}Dél körül meg is érkeztünk Brüsszel gyönyörű városába, ahol sok minden látnivaló várt ránk. Először egy kis belvárosi városnézésben volt részünk, majd egy kellemes brüsszeli kis sétálóutcára értünk, ahol finom belga palacsintát (gofrit) ehettünk mindenféle különleges öntettel és gyümölcsökkel. Mi például epres, tejszínhabos gofrit ettünk, melynek tésztájára karamellizált cukrot csorgattak, így igazán különleges, ínycsiklandozó ízt kölcsönöztek neki. Emellett vettünk mennyei belga csokit, amiből hatalmas választék volt. Igazi csokikülönlegességeket kóstolhattunk meg. Például volt aszalt gyümölccsel, mogyoróval, mazsolával, lekvárral, marcipánnal, sőt whiskyvel töltött csokoládé is, hogy csak néhányat említsek. Egy boltban kb. 50-féle édességet lehetett vásárolni dekára. Több csokiszökőkúton is legeltethettük a szemeinket az üzletek kirakatában.
{datsopic id=2988}3. nap (Július 2.): Hétfőn a reggeli órákban komppal áthajóztunk a Calais – Dover útvonalon. Láthattuk a nevezetes Fehér sziklákat.
{jgxtimg src:=[images/stories/cikkhez/london/atkeles.jpg] width:=[128]} {jgxtimg src:=[images/stories/cikkhez/london/sziklak.jpg] width:=[128]}
Amikor megérkeztünk Canterburybe megnéztük a katedrálist. Itt koronázták meg a királyokat és itt ölték meg Szent Tamást. Ebben az épületben van egy folyosó, amit kerengőnek hívtak. Itt mentek a papok körbe-körbe és közben imádkoztak, elmélkedtek.
{jgxtimg src:=[images/stories/cikkhez/london/canterbury1.jpg] width:=[128]} {jgxtimg src:=[images/stories/cikkhez/london/canterbury2.jpg] width:=[128]} {jgxtimg src:=[images/stories/cikkhez/london/canterbury3.jpg] width:=[128]}
{datsopic id=2980}Ezután szabad program volt és páran úgy használtuk ki, hogy elmentünk tea boltba és ettünk igazi angol fish and chipset. Ezt követően mentünk tovább a Leeds Castle-be. Ez a kastély úgy van berendezve, mintha még most is laknának benne. Tó is van körülötte. Szép, gondozott parkján láthattunk egy bemutatót 1 keselyű és 1 sólyom társaságában. Bementünk a park labirintusába és némi segítséggel bejutottunk a közepébe is.
Az esti órákban elfoglaltuk 4 napi szállásunkat a Holiday Parkban. Itt 970 lakókocsit helyeztek el, volt hatalmas játszótér, golf klub. 8 ember kapott egy lakókocsit. A lakókocsi igazán remekül volt berendezve. Volt benne, mikrohullámú sütő, tűzhely, grill, kényelmes kanapék, étkező, kandalló, szennyvízelvezetés, hűtő, WC, zuhanyzó, 4 hálószoba és mindegyikben két ágy.
5. nap (Július 4.): A nap első úticélja a Tower volt. Régen a Tower börtönként működött és aki ide bekerült az alig ha jött ki élve. Ahogy beléptünk a kapun, szinte rögtön hollókat pillantottunk meg. Megtudtuk, hogy a hollók előszeretettel tartózkodnak régtől fogva a Towerben. Annyira hozzánőttek a Towerhez, hogy még legendát is találtak ki rájuk. Úgy hitték, hogyha a hollók elrepülnek a börtönből, akkor egész Anglia összeomlik. Ezt azzal próbálták megakadályozni, hogy az összes hollónak levágták a repülőtollait, hogy Anglia ne vesszen el. Ezen intézkedések után mindenki nyugodtan tudott aludni, gondolva, hogy feljön még Anglia fölött a nap.
Továbbmenve a hollóktól, eljutottunk a Bloody Towerbe. A nevét egy szörnyű eseményről kapta. Azt mondták nekünk, hogy ebbe a toronyba bezárattak két kis herceget, csak azért, hogy egy másik ember a trónra juthasson. A két gyermek a bezárattatásuk után nem került élve elő.
Majd a White Towerbe mentünk, ahol megtekinthettük a koronaékszereket, különféle drágaköveket és akkora színarany tányérokat és tálakat, hogy csak a szánkat tátottuk.
Miután mindenki a buszon volt, elindultunk a következő látnivalónk felé, Madame Tussaud's Panoptikumába. Azt gondoltuk, hogy unalmas lesz, hogy lesz pár híres emberről viaszszobor és megyünk vissza a buszra. Ám kellemes csalódás ért minket, amikor beléptünk az első ilyen terembe. Igazi party hangulat fogadott minket zenével, fényekkel, táncparkettel. A szobában közismert hírességek voltak jelen viaszszobraikban: Brad Pitt, Angelina Jolie, Will Smith, Daniel Radcliffe, John Travolta, David Beckham és még sorolhatnám. A következő teremben a Karib-tenger kalózainak viaszszobrát láttuk, például: Johny Depp személyében Jack Sparrowt. :)
{jgxtimg src:=[images/stories/cikkhez/london/tussaud1.jpg] width:=[128]} {jgxtimg src:=[images/stories/cikkhez/london/tussaud2.jpg] width:=[128]} {jgxtimg src:=[images/stories/cikkhez/london/tussaud3.jpg] width:=[128]}
Ezután láthattunk sportembereket, például: Tiger Woods, golfozó szobrát. Ebben a teremben voltak még a nagy tudósok: Albert Einstein, Isaac Newton stb.
{jgxtimg src:=[images/stories/cikkhez/london/tussaud4.jpg] width:=[128]} {jgxtimg src:=[images/stories/cikkhez/london/tussaud7.jpg] width:=[128]}
Teljes életnagyságban figyelhettük meg a királyi család tagjait is. Következtek a zenészek és zenekarok. Szemügyre vehettük a Beatles tagjait, Robbie Williamst, Beyoncét és Bob Marleyt is. Ebben a teremben egy nagy kivetítőn folyamatosan adták azokat a klippeket, melyeknek egy pillanatát rögzítették a viaszbábuk.
{jgxtimg src:=[images/stories/cikkhez/london/tussaud5.jpg] width:=[128]} {jgxtimg src:=[images/stories/cikkhez/london/tussaud6.jpg] width:=[128]}
Következtek a századainkban élő híres emberek. Például: Adolf Hitler, George Washington, Abraham Lincoln és még sokan mások.
Ezután lementünk a horrorkamrába. Eleinte szkeptikusak voltunk ezzel, de aztán kezdett megváltozni a véleményünk, miután egy ember elmondta a fontos információkat. Már maga az ember ijesztően viselkedett és nézett ki. Nem sejtettük mi fog ránk várni. Mondta a férfi, hogy profi színészek vannak odabent és, hogy lehetőleg ne nyúljunk hozzájuk. Úgy mentem be, hogy ezek csak színészek és nem fogok megijedni, sem sikítani (ami megjegyzem az erősségem). Nos, az első embernél szertefoszlott a magamnak tett ígéret. Az ijesztett meg a legjobban, amikor az előbb rémítgető ember jött utánunk és elkezdett hörögni a fülünkbe. Innentől a nevetőgörcs és a „sikítóroham” között voltam. Hol ez, hol az. Mindig nézegettük a felakasztott viasz vagy szalmaembert, hogy mikor akar ránk ugrani. :)
Végül szerencsésen és épségben értünk ki. Ezután ha szóba került, mindig nevetni támadt kedvünk. Ezt követően megnéztük, hogy hogyan is készülnek ezek a viaszbabák. Éppen Beyonce készítését nézhettük. Ami minket a legjobban megdöbbentett az, hogy minden viaszbabának egyenként tűzködték a fejbőrbe a hajszálakat. El lehet képzelni, hogy milyen hosszú idő ezt megcsinálni. Magát az egész viasz Beyoncét körülbelül egy hét alatt megcsinálták (plusz-mínusz egy nap). Azt olvastuk, hogy volt 4 nap múltán kiállított viaszbaba is. Ezek gyorsan készen vannak és teljes életnagyságban.
Később a panoptikum „Taxijával” mentünk ki. Ez a taxi annyit takar, hogy beültünk olyan kis hullámvasút szerű, futószalagokon futó 2 személyes taxi mintázatú kiskocsiba. Ahogy mentünk, közben több nyelven is hallgathattuk London történetét, az 1666-i tűzvésztől, a pestis járványon keresztül egészen a jelenig.
{datsopic id=2969}Végül élményekkel telve elindultunk a buszra, ami elvitt minket a British Museumba. A British Museumnak hatalmas épülete van, és van is mivel megtöltenie helyet. Napokba telhetne, hogy végignézzük az egészet, és csak néhány óránk volt, ezért megnéztük a híres egyiptomi részleget és meglátogattuk az ajándékboltot. Ezután elmentünk az Oxford Streetre vásárolni és körülnézni. A szabad program lejárta után visszamentünk a szállásunkra a Holiday Parkba.
{datsopic id=2962} {datsopic id=2960}7. nap (Július 6.): Reggel már csomagokkal mentünk a buszhoz, mert el kellett hagynunk a lakókocsikat. Az első állomás a Maritime Museum volt. Itt hajózással kapcsolatos tárgyakat láthattunk és ezzel kapcsolatban olvashattunk érdekességeket. Majd mentünk a következő programunkhoz, ami egészen különleges volt.
Az utunk Greenwichbe vitt minket. Ez a hely arról híres, hogy a 0. hosszúsági fokon épült. Itt az ember egyszerre lehet a nyugati- és a keleti félgömbön is. Ezután elmentünk a Royal Observatoryba. Itt a távcsövekkel kapcsolatban figyelhettünk meg tárgyakat, írásokat és különleges órákat is láttunk. A Cutty Sark vitorlást sajnos nem tudtuk megtekinteni, mert a felújítása alatt sajnálatos módon az egész leégett és a restaurálók még nem tudják, hogy újra régi fényében fog-e állni. Ezután átkeltünk a csalagúton Franciaországba. Este egy Formula 1 Hotelben szálltunk meg.
{datsopic id=2992}Dél körül meg is érkeztünk Brüsszel gyönyörű városába, ahol sok minden látnivaló várt ránk. Először egy kis belvárosi városnézésben volt részünk, majd egy kellemes brüsszeli kis sétálóutcára értünk, ahol finom belga palacsintát (gofrit) ehettünk mindenféle különleges öntettel és gyümölcsökkel. Mi például epres, tejszínhabos gofrit ettünk, melynek tésztájára karamellizált cukrot csorgattak, így igazán különleges, ínycsiklandozó ízt kölcsönöztek neki. Emellett vettünk mennyei belga csokit, amiből hatalmas választék volt. Igazi csokikülönlegességeket kóstolhattunk meg. Például volt aszalt gyümölccsel, mogyoróval, mazsolával, lekvárral, marcipánnal, sőt whiskyvel töltött csokoládé is, hogy csak néhányat említsek. Egy boltban kb. 50-féle édességet lehetett vásárolni dekára. Több csokiszökőkúton is legeltethettük a szemeinket az üzletek kirakatában.
{datsopic id=2991} {datsopic id=2993}A város szívében láthattunk egy különlegesen szép helyet, amit Victor Hugo a világ legszebb terének nyilvánított. Itt található a Szent Mihály Katedrális is, amin már mi is csak ámulni tudtunk, főleg amikor megtudtuk, hogy alapja majdnem 1000 éve áll már a helyén. Ebből a térből indult az út a Manneken Pis-hez, a pisilő kisfiú szobrához. Róla tudni kell, hogy 700 külön neki varrt ruhadarabját egy múzeumban tárolják (igen irigylésre méltó). Szintén a térről indult az Ízek utcája, ahol rengeteg különleges, egzotikus éttermet láttunk.
{datsopic id=2989}A városnéző napot nem is fejezhettük volna be
jobban, mint Brüsszel jelképének, az Atomium-nak a megtekintésével.
Teljesen elképedtünk a látványtól. „A kilenc gömbből álló építmény acélból készült, és a vas köbös kristályrácsát jeleníti meg 165 milliárdszoros nagyításban. Ez nagyjából akkora lépték, mintha egy 0,1 mm-es porszemcsét Föld méretűre növelnénk. Ez a látványos épület az 1958-as brüsszeli világkiállításra készült és annak fő attrakciója volt. A szerkezet teljes magassága 102 méter, tömege pedig 2400 tonna. A kilenc, egyenként 18 méter átmérőjű gömböt tizenhat cső köti össze, melyekből a kocka éleit alkotók 3 méter átmérőjűek és 29 méter hosszúak.” (Forrás: www.wikipedia.hu ) Egy szóval mondva hatalmas. Sajnos nem volt időnk felmenni lifttel a tetejére, vagy a gömbökben található termekbe.
Ezután a város szélén elfoglaltuk szállásunkat egy Formula 1 hotelben, ahol szintén igencsak érdekes dolgok vártak ránk, pl.: önfertőtlenítő WC-k és zuhanyzók. Ezekre a szállókra nem a luxus a jellemző, de igazán minden fontos dolgot megtaláltunk benne, és végre mindenki egy jót alhatott a kényelmes ágyban.{datsopic id=2988}3. nap (Július 2.): Hétfőn a reggeli órákban komppal áthajóztunk a Calais – Dover útvonalon. Láthattuk a nevezetes Fehér sziklákat.
{jgxtimg src:=[images/stories/cikkhez/london/atkeles.jpg] width:=[128]} {jgxtimg src:=[images/stories/cikkhez/london/sziklak.jpg] width:=[128]}
Amikor megérkeztünk Canterburybe megnéztük a katedrálist. Itt koronázták meg a királyokat és itt ölték meg Szent Tamást. Ebben az épületben van egy folyosó, amit kerengőnek hívtak. Itt mentek a papok körbe-körbe és közben imádkoztak, elmélkedtek.
{jgxtimg src:=[images/stories/cikkhez/london/canterbury1.jpg] width:=[128]} {jgxtimg src:=[images/stories/cikkhez/london/canterbury2.jpg] width:=[128]} {jgxtimg src:=[images/stories/cikkhez/london/canterbury3.jpg] width:=[128]}
{datsopic id=2980}Ezután szabad program volt és páran úgy használtuk ki, hogy elmentünk tea boltba és ettünk igazi angol fish and chipset. Ezt követően mentünk tovább a Leeds Castle-be. Ez a kastély úgy van berendezve, mintha még most is laknának benne. Tó is van körülötte. Szép, gondozott parkján láthattunk egy bemutatót 1 keselyű és 1 sólyom társaságában. Bementünk a park labirintusába és némi segítséggel bejutottunk a közepébe is.
{jgxtimg src:=[images/stories/cikkhez/london/leeds1.jpg] width:=[128]}
{jgxtimg src:=[images/stories/cikkhez/london/leeds2.jpg] width:=[128]}
{jgxtimg src:=[images/stories/cikkhez/london/leeds3.jpg] width:=[128]}
Az esti órákban elfoglaltuk 4 napi szállásunkat a Holiday Parkban. Itt 970 lakókocsit helyeztek el, volt hatalmas játszótér, golf klub. 8 ember kapott egy lakókocsit. A lakókocsi igazán remekül volt berendezve. Volt benne, mikrohullámú sütő, tűzhely, grill, kényelmes kanapék, étkező, kandalló, szennyvízelvezetés, hűtő, WC, zuhanyzó, 4 hálószoba és mindegyikben két ágy.
4. nap (Július 3.): Reggel elindultunk egész napos londoni városnézésünkre. Eközben megtapasztaltuk a hideg, nyirkos, esős angliai időjárást. Ha napi ötször nem esett, akkor egyszer se. De mindig csak pár perc erejéig, így néha már elő se bányásztuk az ernyőt a táskánkból.
Beértünk Londonba, és elindultunk a City felé, ami a kormányzati negyed angol fedőneve, ezzel kezdtünk el ismerkedni. Megnéztük a Houses of Parliamentet, a Big Bent, és betekintést nyertünk a Westminster Apátságba.
{jgxtimg src:=[images/stories/cikkhez/london/parlament.jpg] width:=[128]} {jgxtimg src:=[images/stories/cikkhez/london/bigben.jpg] width:=[128]} {jgxtimg src:=[images/stories/cikkhez/london/westminster.jpg] width:=[128]}
Láthattuk a lovastestőrök laktanyáját, ahol lefényképezkedhettünk a lovastestőrökkel és a „soha meg nem mozduló őrökkel”. Ezután utunk az őrségváltásra vezetett, a Buckingham Palotához. A terrortámadás miatt láthattuk, hogy az angolok mennyire ügyelnek a biztonságra. Mindenhol rendőrök ügyeltek a rendre, és a Buckingham Palace tetején mesterlövészek védték az éppen ott tartózkodó II. Erzsébet királynőt és a turistákat. A Downing Street (ahol a miniszterek és a miniszterelnök lakik) is le volt zárva. Emellett megnéztük a Trafalgar Square-t, London híres terét.
{jgxtimg src:=[images/stories/cikkhez/london/testor.jpg] width:=[128]} {jgxtimg src:=[images/stories/cikkhez/london/buckingham1.jpg] width:=[128]} {jgxtimg src:=[images/stories/cikkhez/london/buckingham2.jpg] width:=[128]}
Egy kis szabad programot is kaptunk, hogy egy kicsit vásároljuk és finom angol különlegességeket együnk a Covent Gardenben (itt forgatták a My fair lady című film piacjelenetét). A kis csoportunkkal ki is használtuk az alkalmat, hogy egy jellegzetes angol ételt a jacket potato-t megkóstoljuk. Ez egy héjában sült krumpli, aminek kissé kivájják a közepét és azt töltenek bele, amit csak kértünk. Például: tonhalat és kukoricát, vagy sajtot és tojást, vagy Chili con carnét (babot, chilipaprikát és csípős szószt) töltenek. A finom ebéd után elindultunk a London Eye felé.
{jgxtimg src:=[images/stories/cikkhez/london/londoneye0.jpg] width:=[128]} {jgxtimg src:=[images/stories/cikkhez/london/londoneye1.jpg] width:=[128]} {jgxtimg src:=[images/stories/cikkhez/london/londoneye2.jpg] width:=[128]}
Egy kis ízelítő a London Eye történetéből: Miután Párizsban megépült az Eiffel – torony, ami nagy nevezetességgé vált, az angolok megirigyelték, ezért ők is egy merész nagy valamit akartak építeni, amivel belátni London városát. Így született ez a hatalmas óriáskerék, ami London egyik jelképévé vált. Mivel az angolok igazán remekül irányították a tömeget, hiába volt nagy sor, nem kellett sokat várni. Eközben sajnos egy jégesőt kellett túlélnünk, ami azért lecsökkentette az emberek komfortérzetét, de nemsokára megszáradtunk. Mielőtt felszálltunk volna két rendőr megvizsgálta fémdetektorral a táskánkat és minket is, majd kb. húszan beültünk egy üvegkapszulába és megkezdtük az utunkat London fölé. Gyönyörű kilátás nyílt a városra. 20 perc múlva miután leszálltunk, 3 ember egy villámgyors ellenőrzésnek vetette alá a kabint. Az egyik takarított, a másik egy tükörrel nézte a plafon nyílásait nem rejtettek-e valahova bombát vagy egyéb veszélyes tárgyat, a harmadik pedig fémdetektorral vizsgálta meg az üvegkapszulát. Ezt követően visszamentünk lakókocsis szállásunkra.
Beértünk Londonba, és elindultunk a City felé, ami a kormányzati negyed angol fedőneve, ezzel kezdtünk el ismerkedni. Megnéztük a Houses of Parliamentet, a Big Bent, és betekintést nyertünk a Westminster Apátságba.
{jgxtimg src:=[images/stories/cikkhez/london/parlament.jpg] width:=[128]} {jgxtimg src:=[images/stories/cikkhez/london/bigben.jpg] width:=[128]} {jgxtimg src:=[images/stories/cikkhez/london/westminster.jpg] width:=[128]}
Láthattuk a lovastestőrök laktanyáját, ahol lefényképezkedhettünk a lovastestőrökkel és a „soha meg nem mozduló őrökkel”. Ezután utunk az őrségváltásra vezetett, a Buckingham Palotához. A terrortámadás miatt láthattuk, hogy az angolok mennyire ügyelnek a biztonságra. Mindenhol rendőrök ügyeltek a rendre, és a Buckingham Palace tetején mesterlövészek védték az éppen ott tartózkodó II. Erzsébet királynőt és a turistákat. A Downing Street (ahol a miniszterek és a miniszterelnök lakik) is le volt zárva. Emellett megnéztük a Trafalgar Square-t, London híres terét.
{jgxtimg src:=[images/stories/cikkhez/london/testor.jpg] width:=[128]} {jgxtimg src:=[images/stories/cikkhez/london/buckingham1.jpg] width:=[128]} {jgxtimg src:=[images/stories/cikkhez/london/buckingham2.jpg] width:=[128]}
Egy kis szabad programot is kaptunk, hogy egy kicsit vásároljuk és finom angol különlegességeket együnk a Covent Gardenben (itt forgatták a My fair lady című film piacjelenetét). A kis csoportunkkal ki is használtuk az alkalmat, hogy egy jellegzetes angol ételt a jacket potato-t megkóstoljuk. Ez egy héjában sült krumpli, aminek kissé kivájják a közepét és azt töltenek bele, amit csak kértünk. Például: tonhalat és kukoricát, vagy sajtot és tojást, vagy Chili con carnét (babot, chilipaprikát és csípős szószt) töltenek. A finom ebéd után elindultunk a London Eye felé.
{jgxtimg src:=[images/stories/cikkhez/london/londoneye0.jpg] width:=[128]} {jgxtimg src:=[images/stories/cikkhez/london/londoneye1.jpg] width:=[128]} {jgxtimg src:=[images/stories/cikkhez/london/londoneye2.jpg] width:=[128]}
Egy kis ízelítő a London Eye történetéből: Miután Párizsban megépült az Eiffel – torony, ami nagy nevezetességgé vált, az angolok megirigyelték, ezért ők is egy merész nagy valamit akartak építeni, amivel belátni London városát. Így született ez a hatalmas óriáskerék, ami London egyik jelképévé vált. Mivel az angolok igazán remekül irányították a tömeget, hiába volt nagy sor, nem kellett sokat várni. Eközben sajnos egy jégesőt kellett túlélnünk, ami azért lecsökkentette az emberek komfortérzetét, de nemsokára megszáradtunk. Mielőtt felszálltunk volna két rendőr megvizsgálta fémdetektorral a táskánkat és minket is, majd kb. húszan beültünk egy üvegkapszulába és megkezdtük az utunkat London fölé. Gyönyörű kilátás nyílt a városra. 20 perc múlva miután leszálltunk, 3 ember egy villámgyors ellenőrzésnek vetette alá a kabint. Az egyik takarított, a másik egy tükörrel nézte a plafon nyílásait nem rejtettek-e valahova bombát vagy egyéb veszélyes tárgyat, a harmadik pedig fémdetektorral vizsgálta meg az üvegkapszulát. Ezt követően visszamentünk lakókocsis szállásunkra.
5. nap (Július 4.): A nap első úticélja a Tower volt. Régen a Tower börtönként működött és aki ide bekerült az alig ha jött ki élve. Ahogy beléptünk a kapun, szinte rögtön hollókat pillantottunk meg. Megtudtuk, hogy a hollók előszeretettel tartózkodnak régtől fogva a Towerben. Annyira hozzánőttek a Towerhez, hogy még legendát is találtak ki rájuk. Úgy hitték, hogyha a hollók elrepülnek a börtönből, akkor egész Anglia összeomlik. Ezt azzal próbálták megakadályozni, hogy az összes hollónak levágták a repülőtollait, hogy Anglia ne vesszen el. Ezen intézkedések után mindenki nyugodtan tudott aludni, gondolva, hogy feljön még Anglia fölött a nap.
Továbbmenve a hollóktól, eljutottunk a Bloody Towerbe. A nevét egy szörnyű eseményről kapta. Azt mondták nekünk, hogy ebbe a toronyba bezárattak két kis herceget, csak azért, hogy egy másik ember a trónra juthasson. A két gyermek a bezárattatásuk után nem került élve elő.
Majd a White Towerbe mentünk, ahol megtekinthettük a koronaékszereket, különféle drágaköveket és akkora színarany tányérokat és tálakat, hogy csak a szánkat tátottuk.
Miután mindenki a buszon volt, elindultunk a következő látnivalónk felé, Madame Tussaud's Panoptikumába. Azt gondoltuk, hogy unalmas lesz, hogy lesz pár híres emberről viaszszobor és megyünk vissza a buszra. Ám kellemes csalódás ért minket, amikor beléptünk az első ilyen terembe. Igazi party hangulat fogadott minket zenével, fényekkel, táncparkettel. A szobában közismert hírességek voltak jelen viaszszobraikban: Brad Pitt, Angelina Jolie, Will Smith, Daniel Radcliffe, John Travolta, David Beckham és még sorolhatnám. A következő teremben a Karib-tenger kalózainak viaszszobrát láttuk, például: Johny Depp személyében Jack Sparrowt. :)
{jgxtimg src:=[images/stories/cikkhez/london/tussaud1.jpg] width:=[128]} {jgxtimg src:=[images/stories/cikkhez/london/tussaud2.jpg] width:=[128]} {jgxtimg src:=[images/stories/cikkhez/london/tussaud3.jpg] width:=[128]}
Ezután láthattunk sportembereket, például: Tiger Woods, golfozó szobrát. Ebben a teremben voltak még a nagy tudósok: Albert Einstein, Isaac Newton stb.
{jgxtimg src:=[images/stories/cikkhez/london/tussaud4.jpg] width:=[128]} {jgxtimg src:=[images/stories/cikkhez/london/tussaud7.jpg] width:=[128]}
Teljes életnagyságban figyelhettük meg a királyi család tagjait is. Következtek a zenészek és zenekarok. Szemügyre vehettük a Beatles tagjait, Robbie Williamst, Beyoncét és Bob Marleyt is. Ebben a teremben egy nagy kivetítőn folyamatosan adták azokat a klippeket, melyeknek egy pillanatát rögzítették a viaszbábuk.
{jgxtimg src:=[images/stories/cikkhez/london/tussaud5.jpg] width:=[128]} {jgxtimg src:=[images/stories/cikkhez/london/tussaud6.jpg] width:=[128]}
Következtek a századainkban élő híres emberek. Például: Adolf Hitler, George Washington, Abraham Lincoln és még sokan mások.
Ezután lementünk a horrorkamrába. Eleinte szkeptikusak voltunk ezzel, de aztán kezdett megváltozni a véleményünk, miután egy ember elmondta a fontos információkat. Már maga az ember ijesztően viselkedett és nézett ki. Nem sejtettük mi fog ránk várni. Mondta a férfi, hogy profi színészek vannak odabent és, hogy lehetőleg ne nyúljunk hozzájuk. Úgy mentem be, hogy ezek csak színészek és nem fogok megijedni, sem sikítani (ami megjegyzem az erősségem). Nos, az első embernél szertefoszlott a magamnak tett ígéret. Az ijesztett meg a legjobban, amikor az előbb rémítgető ember jött utánunk és elkezdett hörögni a fülünkbe. Innentől a nevetőgörcs és a „sikítóroham” között voltam. Hol ez, hol az. Mindig nézegettük a felakasztott viasz vagy szalmaembert, hogy mikor akar ránk ugrani. :)
Végül szerencsésen és épségben értünk ki. Ezután ha szóba került, mindig nevetni támadt kedvünk. Ezt követően megnéztük, hogy hogyan is készülnek ezek a viaszbabák. Éppen Beyonce készítését nézhettük. Ami minket a legjobban megdöbbentett az, hogy minden viaszbabának egyenként tűzködték a fejbőrbe a hajszálakat. El lehet képzelni, hogy milyen hosszú idő ezt megcsinálni. Magát az egész viasz Beyoncét körülbelül egy hét alatt megcsinálták (plusz-mínusz egy nap). Azt olvastuk, hogy volt 4 nap múltán kiállított viaszbaba is. Ezek gyorsan készen vannak és teljes életnagyságban.
Később a panoptikum „Taxijával” mentünk ki. Ez a taxi annyit takar, hogy beültünk olyan kis hullámvasút szerű, futószalagokon futó 2 személyes taxi mintázatú kiskocsiba. Ahogy mentünk, közben több nyelven is hallgathattuk London történetét, az 1666-i tűzvésztől, a pestis járványon keresztül egészen a jelenig.
{datsopic id=2969}Végül élményekkel telve elindultunk a buszra, ami elvitt minket a British Museumba. A British Museumnak hatalmas épülete van, és van is mivel megtöltenie helyet. Napokba telhetne, hogy végignézzük az egészet, és csak néhány óránk volt, ezért megnéztük a híres egyiptomi részleget és meglátogattuk az ajándékboltot. Ezután elmentünk az Oxford Streetre vásárolni és körülnézni. A szabad program lejárta után visszamentünk a szállásunkra a Holiday Parkba.
{datsopic id=2967} {datsopic id=2966}6. nap (Július 5.): Reggel az utunk a Windsor kastélyba vezetett, Windsor kis községében, ahol láthattunk egy gyönyörű igazi régimódi vasútállomást. A kastélynak bámulatosan szép kertje volt, különféle növényekkel és kis szökőkutakkal, patakokkal. Megnéztünk egy őrségváltást egy kb. 30 tagú fúvószenekar előadásában.
Ezt követően láthattunk egy hihetetlenül hatalmas babaházat, amit régen egy kis hercegnő számára készítettek. A ház majdnem fél tanterem nagyságú volt. Annyira élethű volt, hogy csak ámultunk. A házacskába áram volt bevezetve így égtek a lámpák, a csapból víz folyt, a tárgyaknak minden egyes kis részletét kidolgozták, a könyvtárába aprócska kis könyvekbe híres írók írtak műveket, sőt még saját kis borospincével is rendelkezett. Teljesen olyan volt, mint egy miniatűr palota. Ezután megnéztük a hercegkisasszony babáinak ruháit is, ahol csipkés kis kesztyűktől és zsebkendőktől kezdve a báli ruhákig mindent megtaláltunk babaméretben. Ez a kis királykisasszony biztos nem unatkozott kislánykorában. Majd a kastély magasabb szintjein megnéztük a királyi fegyvertárat és VIII. Henrik híres páncélját.
{datsopic id=2963}Ezután fantasztikus látvány várt minket a londoni Natural History Museumban (Természettudományi Múzeum). Először az éppen aktuális dinókiállítást tekintettük meg, ahol a hatalmas csontvázaktól elkezdve az életnagyságú T-Rex szimulátorig mindent láthattunk. Aztán mindenki kedvére mazsolázgathatott a múzeum hatalmas kiállítási választékából. Hogy csak néhányat említsek, volt rovarokkal, ásványokkal, vulkánokkal, csillagokkal, a Földdel, az emberi testtel, a bálnákkal, a madarakkal vagy éppen a pókokkal kapcsolatos temérdek látnivaló. Majd az élménydús napunk után visszatértünk a szállásunkra, az utolsó éjszakára a Holiday Parkba.
Ezt követően láthattunk egy hihetetlenül hatalmas babaházat, amit régen egy kis hercegnő számára készítettek. A ház majdnem fél tanterem nagyságú volt. Annyira élethű volt, hogy csak ámultunk. A házacskába áram volt bevezetve így égtek a lámpák, a csapból víz folyt, a tárgyaknak minden egyes kis részletét kidolgozták, a könyvtárába aprócska kis könyvekbe híres írók írtak műveket, sőt még saját kis borospincével is rendelkezett. Teljesen olyan volt, mint egy miniatűr palota. Ezután megnéztük a hercegkisasszony babáinak ruháit is, ahol csipkés kis kesztyűktől és zsebkendőktől kezdve a báli ruhákig mindent megtaláltunk babaméretben. Ez a kis királykisasszony biztos nem unatkozott kislánykorában. Majd a kastély magasabb szintjein megnéztük a királyi fegyvertárat és VIII. Henrik híres páncélját.
{datsopic id=2963}Ezután fantasztikus látvány várt minket a londoni Natural History Museumban (Természettudományi Múzeum). Először az éppen aktuális dinókiállítást tekintettük meg, ahol a hatalmas csontvázaktól elkezdve az életnagyságú T-Rex szimulátorig mindent láthattunk. Aztán mindenki kedvére mazsolázgathatott a múzeum hatalmas kiállítási választékából. Hogy csak néhányat említsek, volt rovarokkal, ásványokkal, vulkánokkal, csillagokkal, a Földdel, az emberi testtel, a bálnákkal, a madarakkal vagy éppen a pókokkal kapcsolatos temérdek látnivaló. Majd az élménydús napunk után visszatértünk a szállásunkra, az utolsó éjszakára a Holiday Parkba.
{datsopic id=2962} {datsopic id=2960}7. nap (Július 6.): Reggel már csomagokkal mentünk a buszhoz, mert el kellett hagynunk a lakókocsikat. Az első állomás a Maritime Museum volt. Itt hajózással kapcsolatos tárgyakat láthattunk és ezzel kapcsolatban olvashattunk érdekességeket. Majd mentünk a következő programunkhoz, ami egészen különleges volt.
Az utunk Greenwichbe vitt minket. Ez a hely arról híres, hogy a 0. hosszúsági fokon épült. Itt az ember egyszerre lehet a nyugati- és a keleti félgömbön is. Ezután elmentünk a Royal Observatoryba. Itt a távcsövekkel kapcsolatban figyelhettünk meg tárgyakat, írásokat és különleges órákat is láttunk. A Cutty Sark vitorlást sajnos nem tudtuk megtekinteni, mert a felújítása alatt sajnálatos módon az egész leégett és a restaurálók még nem tudják, hogy újra régi fényében fog-e állni. Ezután átkeltünk a csalagúton Franciaországba. Este egy Formula 1 Hotelben szálltunk meg.
{datsopic id=2958} {datsopic id=2955} {datsopic id=2956}8. nap (Július 7.): Egy fantasztikus nap várt minket a Szerelem Városában, Párizsban. Először egy kis buszos városnézés következett, megtekintettük mind a három Diadalívet. Majd megnéztük Párizs híres templomát a Notre Dame-ot. Eközben megtámadtak minket a mini – Eiffel-torony és képeslap árusok. Majd egy olyan helyre mentünk, amit már mindenki régóta várt, az egyik legnagyobb világhírű francia múzeumba, a Louvre-ba.
Miután nagy nehezen bejutottunk az üvegpiramis belsejébe, a nagy tömegen át próbáltunk eljutni a leghíresebb képekhez. Elsősorban a Mona Lisa-ban gyönyörködtünk. Kevés időnk volt, így nem tudtunk sok mindent megnézni, sajnos. Ezután elmentünk a Rue de Rivolira vásárolni. Innen hosszú séta vezetett az Eiffel-toronyhoz. Bámulatos látvány volt a tetejéről megnézni Párizs gyönyörű látképét. Ezt követően egy órácskát hajókáztunk a Szajnán, kellemes francia sanzonokat hallgatva. Majd elindultunk hazafelé.
{datsopic id=2952} {datsopic id=2950}
Miután nagy nehezen bejutottunk az üvegpiramis belsejébe, a nagy tömegen át próbáltunk eljutni a leghíresebb képekhez. Elsősorban a Mona Lisa-ban gyönyörködtünk. Kevés időnk volt, így nem tudtunk sok mindent megnézni, sajnos. Ezután elmentünk a Rue de Rivolira vásárolni. Innen hosszú séta vezetett az Eiffel-toronyhoz. Bámulatos látvány volt a tetejéről megnézni Párizs gyönyörű látképét. Ezt követően egy órácskát hajókáztunk a Szajnán, kellemes francia sanzonokat hallgatva. Majd elindultunk hazafelé.
{datsopic id=2952} {datsopic id=2950}
9. nap (Július 8.): A buszon töltött este után megálltunk Ausztriában, ahol osztrák zeneszerzőkkel kapcsolatos dolgokat, például kottamintás esernyőt vettünk. Ezután vidáman, filmnézéssel telt az út, és épségben visszaértünk Veszprémbe.
Az úttal kapcsolatos további képek a Galériában találhatók!
{mos_sb_discuss:2}
| < Előző | Következő > |
|---|