A Polgári Fiúiskola működése iskolánkban 1898-1945
A tanulói létszám folyamatosan emelkedett, 1912-ben már párhuzamos osztályok voltak. Az évkönyvek arról tanúskodnak, hogy sok tanulóból kiváló felnőtt vált. A beiskolázottak társadalmi rétegződése egy polgáriasodó társadalom arcát mutatja.
Az első világháborúban az iskola egész épületét hadikórháznak foglalták le. Az épület homlokzatán lévő és 1927. június 6-án felavatott bronz emléktáblát az alábbi szöveggel állítatták az iskola 1917-ben végzett növendékei:
„Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért”.
1914-1918. A Veszprémi Állami Felsőkereskedelmi Iskolából a világháborúban hősi halált halt diákok:
Bakonyváry László, Bödey Aladár, Havas Endre, Hoffmann Rudolf, Pap Ferenc, Ujitz József, Vágó Ferenc, Várady József, Vogronics Ödön.
Városszerte ismert volt iskolánk 279. Számú Szent István cserkészcsapata, a 841. Számú Diákkaptár, a tanulók mintegy 80%-át foglalkoztató ifjúsági sportkör, mely Botond nevét viselte és a Gárdonyi Géza Önképzőkör. A két intézmény közös igazgatása 1917-ig állt fenn.
1944-ben ismét hadikórház lett az iskolából. Megsemmisült a teljes berendezés és az irattár. A szemtanú így fogalmazott: „Az iskolaépület siralmas látvány. Ajtók, ablakok, kilincsek, felszerelési tárgyak hiányoznak. Ami megvan, az törmelék, értéktelen...” A szülők és az iskola tanulói segítettek a helyreállításban. 1945. őszén lehetett visszaköltözni az iskola épületébe.
| < Előző | Következő > |
|---|
