Előtörténet 1892-1898
Vargyas Endre Veszprém vármegyei királyi tanfelügyelő már 1889-ben javasolta városunk képviselő testületének polgári fiúiskola alapítását, s az emlékirat formájában megszerkesztett javaslatot a polgármester vezetésével küldöttség terjesztette gróf Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi miniszter elé. Már e korábbi időszakban a polgári iskolai cél mellé kapcsolták a kereskedelmi iskolai funkciót is.
Az iskolaalapításban a tanfelügyelő mellett kiemelkedő érdemeket tulajdoníthatunk Szabó Imrének, városunk országgyűlési képviselőjének és a Kovács Imre polgármester vezette küldöttségnek, akik kijárták a miniszteri engedélyt. Így az 1892/93. tanévben az 1. és 2. évfolyamokon megkezdődhetett a polgári iskolai oktatás a városi ipariskolában (Vár u. 1.). Az 1. évfolyam létszáma 56 fő volt, a 2. évfolyamra 45 tanuló iratkozott be.
1894/95. tanévben már négy osztállyal működött a polgári iskola. Az első tanévtől a négyosztályúvá való fejlesztésben jelentős szerepet vállalt az iskolai gondnokság. Elnöke Kolozsvári István alispán volt, akinek segítette munkáját dr. Fejérváry József kanonok, gondnok, Szélessy Dániel árvaszéki ülnök, gondnoksági főjegyző és Udvarhelyi Gyula a polgári iskola első igazgatója, másodjegyző. A gondnokság rendes tagjai Fodor Gyula, Kenessey Pongrácz, Kovács Imre, dr. Óváry Ferenc, dr. Purgly Sándor, Reinprecht Antal, Rosenthal Nándor, dr. Sándorfi Miksa, Szabó Imre és Véghelyi Dezső - valamennyien nagy tekintlélyű helyi vezetők - voltak. E testület megtette az első lépéseket a középkereskedelmi iskola engedélyezése ügyében.
1895. július 17-én gróf Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter intézkedett a polgári iskolához kapcsolt állami kereskedelmi középiskola felállítása ügyében, melynek hivatalos elnevezése 1895. augusztusától Veszprémi Állami Felsőkereskedelmi Iskola (3 évfolyamos).
Ez az iskola fokozatos felmenő rendszerrel épült ki. Az első tanévben 32 rendes és 1 magántanuló kezdte meg tanulását. A polgári iskola 4. évfolyammal együtt ideiglenesen a Buhim-völgyben lévő kaszárnyaépületben nyert elhelyezést.
Iskolaépítés, avatás 1897-1899
Hamarosan szükségessé vált egy önálló létesítmény megépítése. Az építkezés történetében az iskolatelek kiválasztása és véglegesítése igényelte a leghosszabb időt. A választás - az akkor a város szélének tekinthető - Palotai út mellett Kreuczer Antal- féle szántóföldre esett. (Később Partizán u. 1., jelenleg Budapest út 11.)
Az építkezés a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium tervei szerint 1897. február második felében kezdődött Horváth Sándor veszprémi építőmester vezetésével. A kétszárnyú, U alakú emeletes épületben az osztálytermeken kívül rajz-, tanácskozó-, és váróterem is helyet kapott. A földszint egyik szárnyában az igazgató, a másikban az iskolaszolga lakását alakították ki. Önálló épületként a belső udvarban építették meg a tornatermet. Az iskola tanulóifjúsága 1898. szeptemberében vehette birtokba az épületet. (Bekerülési költség: 105.895 koronába, ebből a város által viselt költség 15.000 korona.)
Már októberben elindította Udvarhelyi Gyula igazgató az iskola környékének fásítását és parkosítását. Közben a város 3.000 forint ráfordítással „a modern kor követelményeinek megfelelően” berendezte a tantermeket. A tornaterem felszerelésére 1.165 forintot használhattak fel. Az új iskolaépület felavatását 1898. októberére tervezték. Erre azonban Erzsébet királyné halála miatt 1899. május 15-én került sor dr. Fenyvessy Ferenc főispán jelenlétében. A kereskedelmi iskola a földszinten, a külön bejáratú polgári fiúiskola pedig az emeleten nyert elhelyezést.
A Polgári Fiúiskola működése iskolánkban 1898-1945
A tanulói létszám folyamatosan emelkedett, 1912-ben már párhuzamos osztályok voltak. Az évkönyvek arról tanúskodnak, hogy sok tanulóból kiváló felnőtt vált. A beiskolázottak társadalmi rétegződése egy polgáriasodó társadalom arcát mutatja.
Az első világháborúban az iskola egész épületét hadikórháznak foglalták le. Az épület homlokzatán lévő és 1927. június 6-án felavatott bronz emléktáblát az alábbi szöveggel állítatták az iskola 1917-ben végzett növendékei:
„Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért”.
1914-1918. A Veszprémi Állami Felsőkereskedelmi Iskolából a világháborúban hősi halált halt diákok:
Bakonyváry László, Bödey Aladár, Havas Endre, Hoffmann Rudolf, Pap Ferenc, Ujitz József, Vágó Ferenc, Várady József, Vogronics Ödön.
Városszerte ismert volt iskolánk 279. Számú Szent István cserkészcsapata, a 841. Számú Diákkaptár, a tanulók mintegy 80%-át foglalkoztató ifjúsági sportkör, mely Botond nevét viselte és a Gárdonyi Géza Önképzőkör. A két intézmény közös igazgatása 1917-ig állt fenn.
1944-ben ismét hadikórház lett az iskolából. Megsemmisült a teljes berendezés és az irattár. A szemtanú így fogalmazott: „Az iskolaépület siralmas látvány. Ajtók, ablakok, kilincsek, felszerelési tárgyak hiányoznak. Ami megvan, az törmelék, értéktelen...” A szülők és az iskola tanulói segítettek a helyreállításban. 1945. őszén lehetett visszaköltözni az iskola épületébe.
Általános iskola 1945-1956
1945-ben a polgári fiúiskola szinte csaknem észrevétlenül adta át helyét a 8 osztályos általános iskolának. A polgári iskola helyébe a 8 osztályos általános iskola lépett, mint akkor a város egyetlen állami általános iskolája. Ebben az épületben maradt a Magyar Állami Kerkápoly Károly Kereskedelmi Középiskola.
1948-ban az államosításkor iskolánkhoz csatolták az evangélikus népiskolát, (1 tanterem), illetve a Szent Imre római katolikus elemi iskolát, s ettől kezdődően az iskola hivatalos elnevezése: I. Számú Állami Általános Fiúiskola.
Hiányos volt a tanulók tankönyv és taneszközökkel való felszereltsége. Az osztálylétszámok az 1945-46. tanévben 25-48 közöttiek voltak, később még magasabbak.
1948. fontos mérföldkő iskolánk életében is. 1948. február 10-én megalakult a 191. Számú Táncsics Mihály Úttörőcsapat, a városban elsőként. Sor került az államosítására (Evangélikus és a Szent Imre iskolák kapcsolódása). Megkezdődött az orosz nyelv kötelező tanítása, hasznos anyagok, takarékbélyegek gyűjtése.
Általános iskola 1957-1985
Fontos esemény iskolánk életében az Állami Közgazdasági Technikum kiköltözése. Ezzel egyidőben helyet adtunk az Ének-zenei Általános Iskolának. Működésünk eme szakaszára továbbra is jellemző a zsúfoltság, a két műszakos oktatás, és különböző helyeken szükségtermek használata (volt TÜZÉP épülete, a Gráner udvar, a Gyógyszertári Központ ebédlője, Vegyipari tanárkollégium).
1972. nyarán az iskola telkén felépült FORFA épületbe beköltözött a 2. Számú Általános Iskola. (A Cholnoky iskolába történt átköltözésük után néhány tantermet a 6. Számú - jelenleg Nagy László - Általános Iskolának kellett átengednünk.)
Iskola működésének főbb sajátosságai (1998-ig)
- Városi, területi szintű feladatok felvállalása és végzése (pedagógus képzés és továbbképzés bázisa, szaktárgyi versenyek, bemutatók szervezése, bonyolítása).
- Tehetséggondozás és felzárkóztatás (anyanyelv, élő idegen nyelv, matematika, természettudományok). 1990. szeptember 1-től emelt szintű matematika oktatás indult 5. osztálytól.
- Az 1980/81. tanévben a megyében elsőként hoztuk létre és működtettük 1998-ig városi beiskolázású korrekciós 1. osztályt.
- 1991. szeptember 1-től 1999-ig protestáns tagozat is működött iskolánkban.
Ezekre a sajátosságokra épült az 1985-től engedélyezett helyi nevelési rendszerünk. Ebben az időszakban kiemelten is fontos szerepet töltött be iskolánk a városi beiskolázásban.
Iskolai névhasználat, névadó ünnepély 1988. október 7.
A névhasználat iránti igény iskolai közösségünkben régebbi keletű. Az 1987. októberében felterjesztett névhasználati kérelmünkben azokat a Kossuth Lajos életére és munkásságára vonatkozó helytörténeti adatokat és progresszív értékeket fejtettük ki, melyeket a nevelés szempontjából lényegesnek tartottunk. (Névhasználati engedély kelte: 1988. március 29.,száma: 16467-2/1988.)
1988. májusában elkészítettük és testületünk elfogadta a névadói ünnepély programját, s tanítványaink felé meghirdettük a felkészülésüket szolgáló pályázatokat. Az ünnepséget fokozta az MN. 4191 számú alakulat által adományozott iskolai zászló és a Honvédség fúvószenekarának közreműködése.
1998. szeptember 1-től emelt szintű matematika oktatás indult 1. osztálytól.
1998. novemberében nagyszabású gálaműsort rendeztünk.
2001-től rendszeresen megjelenik a Kossuth Krónika újság, amelyben az előző év legfontosabb eseményeit és eredményeit foglaltuk össze.
2006-ban az iskolaépület teljes rekonstrukciója történik meg 450 millió forintból. Részletesen a Kossuth Krónikában olvashat erről.
2008-ban gálaműsort szerveztünk, ahol - az akkor már országos hírű - Vastag Csaba, volt kossuthos is fellépett.
2007-ben és 2013-ban a MATEGYE Alapítvány felkérésére segédkeztünk a Zrínyi Ilona Matematikaverseny országos döntőjének Veszprémben történő lebonyolításában.
2010-ben a 49. Rátz László Matematikai Vándorgyűlés megszervezésében is tevékenyen részt vett a tantestület.
2012-ben és 2013-ban a Zrínyi Ilona Matematikaversenyen 2000 általános iskola közül országos 1. helyezést értünk el!
2013-ban elnyertük a Simonyi Kupát, amit a magyar nyelv többéves kiemelkedő tehetséggondozásáért érdemeltünk ki.
| < Előző | Következő > |
|---|
